Ki megfoszt a vágyakozástól,
Annak a sors, csorba szívet adott.
Annak, a szerelemre várakozás
Élethosszig tartó rabság!
Annak beteg a lelke, a teste is talán,
Mint Psziché, vergődik a sors fogságában!
Nem tud ő szeretni, becézni sem!
Csak várja a csodát!
Te, ki teljességre vágysz,
Egérutat nyerhetnél,
Ha meglátnád sorsod szép oldalát,
Mi rendhagyó mód hozza el, a csodát!
Tárt szívvel járd a világot!
Ha megtörténik mit sosem reméltél,
Ne szaladj el mellette, mint ki vak!
Mert megtörténik, hogy lezáratlan múltad, fogva tart!