Tűzmadár

Tanyasi gyerek voltam, és mint olyan, szabadon nőttem fel. A mi családunk nem volt egy szokványos család! Anyukám gyalogmunkás volt az állami gazdaságban, apukám volt velünk otthon. Ha éppen otthon volt, mert sok időt töltött kórházban. Meg is szólták, hogy elnézi, hogy az asszony dolgozik. Szegénykém pedig olyan gyenge volt, a legkisebb szellő is feldöntötte… Tovább »

     Marina, ül az asztalnál, két kezét fekete ruhája ölében tartja, nyolcvannégy év öröme, bánata nyomja a vállát. Egy táviratot tart, amiben arról tudatják, hogy a nővére meghalt, a Szanki vasútállomáson találták meg, egy padon ülve.    Hatvan éve, ugyan így ült! Akkor még a kecskelábú asztal volt a konyhába két lócával. Akkor egy… Tovább »

  Érezte, egy nap, el kell majd mennie. Ő is, mint a király remélte minél később.A rejtekajtón hagyták el a palotát. A keskeny alagutat arra építetek, láthasson napfényt is, és levehesse a köpenyt.Néhány perc alatt kiértek a szabadba. Árnyas fák takarták, a kíváncsi szemek elöl, a bejáratot.Egy kis ösvényen indultak el, innen már hallatszott a… Tovább »

  Az utcákon a színes ruhákba öltözött gyerekek önfeledten játszottak, a felnőttek se bántak fukarul a színekkel. A palota ablakainak színes üvege, szivárványszínbe verik vissza, a rájuk vetülő napfényt, sötétedés után pedig, ezerszínűre festik a kiszűrődő gyertyafényt. Még az ő tanácsára cserélték a sima  ólomüveget színesre, senkinek ne tűnjön fel a benti fény.  Félköríves márvány… Tovább »

Megkezdődött a Szivárvány átírása, szívesen veszek észrevételeket, esetleg javaslatokat is! Jó olvasást! /A rajz Sevecsek Béla munkája./   Nehéz volt a bot, a lába is, minden lépéssel nehezebb. Pedig menni kell, nincs idő késlekedni! Már régen nem számolta a napokat, heteket, mióta van egyedül. Utolsó kísérőjét három határral arrébb tépte szét egy bestia, akit azért… Tovább »

Gyermekként még hiszel a csodákban, Hogy Hófehérke feltámad holtában. Még hiszel a szőke hercegbe Ki daliásan ül fehér lova nyergébe. Jönnek sorba a legények, nem herceg egyik sem. Válogatsz közöttük, Hátha álruhás valamelyikük. Telnek az évek, A fehér ló kimúlt már régen, Mégis várod a csodát, a daliás katonát. Jön is a herceged! Haja megkopott,… Tovább »

       A szobát még betöltötték az apró sóhajok emlékei, körüllengte őket a szerelmesek édes illata.A férfi egy párnát gyömöszölt a válla alá, kényelmesen, félig ülve helyezkedett el, csak egy lepedő csücske takarta az ágyékát. Vera keresztbe feküdt az ágyon, fejét a férfi hasán nyugtatta, a lepedő másik sarkával takarta mezítelenségét.– Mire gondolsz? – Kérdezte… Tovább »

    „ Boldogság, gyere haza, késő van, gyere haza” Dúdolta Kamilla, amíg várta, hogy a kávéfőző elvégezze a dolgát.Hirtelen arra gondolt, vajon mit szólna Zoltán, ha ő is, mint a filmbeli csaj, oda állna az ablaka alá, és szerenádot adna neki.Elmosolyodott.Nem régen kapta vissza a szabadságát, egy olyan házasságból lépett ki, ami szinte nem… Tovább »

  A konyha pultnál állt, gyakorlott mozdulatokkal snidlinget és petrezselyemzöldet aprított.A serpenyőben kevés olajon hagyma pirult, kistányéron egy felkarikázott virsli, egy kis kupac reszelt sajt, egy másik tányérban leütött tojás kicsit összekeverve, várta a sorsát.Mindig korán reggelizett.Magas termete miatt a vállát kicsit előre kellet döntenie, hátán megfeszültek az izmok. Nem volt egy sportember, csak odafigyelt… Tovább »

Nehézkesen kelt fel az ágyból, a térdei hangosan ropogtak. Na, még ez is, gondolta. Az utóbbi időbe egyre többször fájtak azok a térdek. Kézbe vette a botot, ami lassan hozzá nől. Kicsoszogott a konyhába, kávét főzött. Ez az egyetlen káros szenvedélye, erről nem akar lemondani. Na, meg persze az internet, ami összeköti még a külvilággal.Az… Tovább »