A randi

– Szia, Saci! De jó, hogy hívtál, éppen keresni akartalak, munkaügyben!… Szóval mégse kellek? Na, mindegy valahogy majd túlélem! … A randi? Azt hagyjuk!…. Hát először is, mikor hazajöttem tőletek, jól kibőgtem magam…. Mi az, hogy miért bőgtem? TE, az a Géza egy irtó jó pasi! Nem is hittem el, hogy rám nézett!…. Miért? Miért? Hát nézz rám! Hogy nézek ki? A hajam is seszínű, kövér is vagyok…. Ne vigasztalj itt engem! Látom a tükörbe! … Jaj! Hát persze, hogy elmentem! Várj már! Azzal kezdődött, hogy vettem magamnak szép üvegszálas harisnyát. Azt mondják, abba szebben mutat a láb. Mert ha más nem is a lábam az jó!… Ugye, hogy jó? Mondom én! Na, készülődök, a zöld blúzt vettem fel, amit még veled vettünk, meg egy fekete szoknyát. Hogy lehet ilyen szűk szoknyába menni? …Szóval öltözöm, húzom a harisnyát, egyszer csak hallom, reccs! Te! Az a nyamvadt harisnya szakadt el! De nem ám akárhogy! Öklömnyi lyukak lettek rajta. Megint bőgtem egy sort. Mi a francért strapálom magam, amikor tudom, úgyse jön el, mert csak poénból hívott!…Hagyjál már Saci! Persze, hogy tetszem, mert biztos nem lát! Na, mindegy! Szóval kidurrant a harisnyám! Mi a francot csináljak, mezítláb nem mehetek, ahhoz még hideg van, meg amúgy is, olyan hókadt vagyok, mint a lipántos csirke! Előszedtem a régi fekete virágmintást, jó lesz az alapon. Hát nem lett jó, mert az is defektes!
Ki a rosseb találta fel a nejlonharisnyát? Biztos ezzel büntette az asszonykáját…. Harisnya szoknya le, előkaptam egy nadrágot, olyan szűk, tapadóst. Nézem magam a tükörbe és elfogott a sírás megint! Egy dagadt papagáj nézett vissza rám, akinek ráadásul szétfolyt a festék a szemén. Zöld blúz, világosbarna nadrág, vörös haj…. Jaj Saci! Vörös hát! Csak nem képzeled, elmegyek a randira azzal a semmilyen szőkével! Meg az Ica rakott fel nekem műkörmöket, igaz, azóta fogni nem tudok, de szépek! Te! Tudtad, hogy a Géza még az anyjával lakik?… Tudtad hát! A te unokatesód. … Szóval állok a tükör előtt, mint egy balfék, és nem tudtam mit csináljak. Nagyestélyit mégsem vehetek fel, mert azt sem tudom hova megyünk. Amúgy sincs nagyestélyim!… Mit csináltam volna? Átöltöztem! Farmer, pulóver, sportcipő. Még jó is, mert gyalog jött értem. … Hogy hova vitt? Azt mondta készített vacsorát, merthogy tud főzni. Na, szépen felslattyogunk hozzá, az asztal meg van terítve. Eszegetünk, egyszer csak nyílik az ajtó és megjött a mama, kezében egy adag sütemény. Azt mondta a cukiból hozta, mert már nem volt ideje sütni. Mint aki jól végezte dolgát leült közénk, tányért is hozott magának. Én meg lestem ki a fejemből, a mama nem igazán akart magunkra hagyni minket, meg szóval is tartott. Amikor megmutatta a Géza a szobáját, gondoltam végre kettesbe lehetünk. Hát tévedtem! A mama percenként ránk nyitott, mindig kitalált valamit. …
De bezártuk az ajtót! Valahogy mégis bejött! Mondtam a Gézának ez így nem lesz jó, én haza megyek…. Persze, hogy eljöttem Saci! A Géza haza is kísért, csak nem jött fel. Azt mondta siet haza, mert a mama aggódni fog! … Hogy találkozunk e még? Nem tudom Saci! Minden esetre vettem egy biztonsági zárat, a Géza szobájára! –