Senkitől nem búcsúzott el, nem voltak barátai, az ismerősök lenézték. Az, hogy mi lesz a kórházban fekvő anyja sorsa, nem érdekelte. Nem kötődött hozzá, neki csak egy feladat volt az asszony ellátása. Nem emlékezett olyanra, hogy kislányomnak szólította volna. de még a nevét sem hallotta tőle sokszor.
Kerékpárral indult el, néha megállt pihenni, olyankor elmajszolt egy kiflit, az éjszakákat a szabadban töltötte. Ezekben a napokban, a szabadság olyan fokait ismerte meg, amibe eddig nem volt része. Nem kellett sietnie, aggódni, mi várja otthon, rettegni mikor jön haza az apja. Életében először nyaralt.
Szépen rendezett kertvárosba ért, majd tízemeletes házak sorakoztak az út mellett. Kirakatok előtt haladt el. Egy játszótér mellett leült egy padra, a szíve hevesen vert, úgy érezte hazaért. Igen, itt fog új életet kezdeni. Először is szállás után kell nézni. Bement egy újságoshoz, átlapozta a helyi hirdető újságot. Kicsit elkeseredett, hisz olyan albérlet árak voltak, hogy azt ő nem tudja kifizetni, pedig egy havi bérhátralékot hagyott hátra.
Járta az utcákat, hátha valahol ablakba kitett albérlethirdetést, de nem járt sikerrel. Az éjszakát egy parkban töltötte. Másnap ismét nyakába vette a várost, a peremkerületeket is bejárta. Utcán szólított le embereket, hátha tudnak segíteni. Egy asszony a háta mögé mutatva mondta, – ott van egy kiadó ház, de szerintem nem olyat keres- Ida befordult az utcába. Az eddig látottakhoz képest eléggé lepusztult hely volt. Mállott vakolatú házak közt haladt, míg egy rozoga zöld deszkakerítésen meglátta a kiírást – KIADÓ- egy nyíl mutatta, hol kell érdeklődni. Egy testes asszonyság jött ki, hangos szuszogással billeget a zöld kapuhoz. A kapu mögött egy pici ház bujt meg, szoba konyha csupán. A testes asszonyság körbe mutatott, ha akarja, használhatja a kertet is. A mutatott részen ember magas gaz volt. Nem kérdezte a nevét, hogy honnan jött, minek, csak zsebre tette a kapott pénzt és magára hagyta a lányt.
Ida leült a konyhaasztal mellé, körülnézett. Majdnem olyan rozoga, mint ahonnan eljött, de legalább tiszta. Az udvaron, a nagy gaz között egy műanyag kút bújt meg, aminek a lány nagyon örült, nem kell az utcáról hoznia a vizet a mosáshoz.
Kicsit elkeseredett, mert másra számított. Arra, hogy szebb házat tud bérelni, hogy dolgozhat másokhoz hasonlóan gyárba. Ezzel szemben sehol nem vették fel, mert kiskorú, így marad megint az alkalmi munka, a napszám. A kert szomszédtól hallotta, hogy most a paprikaszedés van, aztán meg jön a szüret. Hát beállt másnap ő is a sorba.
Ha nem is sikerült minden úgy, ahogy eltervezte, mégsem volt elkeseredett. Gyorsan be is illeszkedett a többiek közé, akik hozzá hasonlóan a perifériára szorult emberek voltak. Nem tudták honnan jött a lány, miért éppen ide, nem is kérdezték.
Ida fiskális mód bánt a pénzel, akár fukarnak is tűnhetett. Gondosan elosztotta a keresetét, aminek egy részét mindig eltette, hisz télen csak elvétve van munka, de akkor is élni kell. Használt cikk piacon fillérekért vett néhány edényt, paplant párnát. Talált egy mosógépet, fájt a szíve érte, nehezen szánta rá magát, hogy megvegye, aztán megvette mellé a centrifugát is. Gyűlölte amikor télen tele volt aggatva csöpögő ruhákkal a ház. Majd a kosztpénzből kispórolja az árát. A szobába álló teatűzhelyen főzött, a ház körül talált száraz gallyakkal, korhadt lécdarabokkal tüzelt. Az ember magas paréj megszáradt szára is alkalmas volt tüzelőnek.
Sanyit, szüretbe ismerte meg. Puttonyos volt. Magas szőke srác, hihetetlenül kék szemekkel. Vele volt életében először moziba, tőle kapott először ajándékot. Ő vette neki az első cipőt, amit még előtte senki nem hordott. Sanyi is menekült a gyerekkori emlékek elöl. Az autógyárban dolgozott, másik öt munkatársával osztozott egy két szobás lakáson. Hétvégén alakalmi munkát vállalt. Rá akarta beszélni Idát, vegyenek ki közösen egy kis lakást a városközpontban, de a lány hajthatatlan volt, így Sanyi beköltözött a zöld kerítés mögött megbúvó kis házba.
Esténként, a beszűrődő holdfényben tervezgették a jövőt. Olyan házat szeretnének, ahol van legalább két szoba, mert kell majd a gyerekeknek. Ahol van fürdőszoba, nagykert, ólak az állatoknak.
Sanyi ötlete volt, hogy vegyék meg a kis tanyát, ami mindkettőjüknek tetszett, és mert Ida továbbra is fukarul bánt a pénzel, majdnem meg van az ára, a fennmaradó összeget megkérik részletre. Hosszú vitákkal teli napok következtek, ha Ida rá bólintott, akkor a férfinek támadtak aggályai, amikor Sanyi döntött a lány visszakozott. Végül meg egyeztek, tavasszal költöznek.
