{"version":"1.0","provider_name":" T\u0171zmad\u00e1r","provider_url":"https:\/\/kertitorpilla.cafeblog.hu","author_name":"Kathy Godhy","author_url":"https:\/\/kertitorpilla.cafeblog.hu\/author\/kathygodhygmail-com\/","title":"Az aranysz\u0151r\u0171 mack\u00f3","html":"

\u00a0\u00a0 \"Enelko_mozgo_pluss_macko_99020336679\"<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

- Aggyisten! \u2013 ugrott le a kocsi bakj\u00e1r\u00f3l az \u00f6regember.
- J\u00f3 napot P\u00e9t\u00f6r b\u00e1csi.- k\u00f6sz\u00f6nt a fiatalabb, f\u00e9rfiasan megszor\u00edtott\u00e1k egym\u00e1s kez\u00e9t.
- Csak az\u00e9 gy\u00fcttem, hogy akk\u00f3 k\u00f6llenek \u00e9 a kismalacok, mer, ha nem, akk\u00f3 e\u2019visz\u00f6m \u0171ket gy\u00fcv\u0151 h\u00e9t\u00f6n az izs\u00e1ki v\u00e1s\u00e1rba.
- K\u00f6ni k\u00f6ne, csak hogy\u00e9 aggya?
- N\u00e9gysz\u00e1z\u00e9 p\u00e1rj\u00e1t.
- E hozn\u00e9k \u00f6tsz\u00e1z\u00e9 h\u00e1rmat.- Az \u00f6reg, h\u00fcvelyk \u00e9s mutat\u00f3 ujja k\u00f6z\u00e9 cs\u00edpve, megemelte a kalapj\u00e1t, a fej\u00e9t vakarta. Visszaigaz\u00edtotta a fejfed\u0151t, \u00e9pp szem\u00e9vel hunyor\u00edtott, a m\u00e1sikat a h\u00e1bor\u00faba hagyta.
- L\u00f6gy\u00f6n. - Mondta, k\u00e9zfog\u00e1ssal pecs\u00e9telt\u00e9k meg az \u00fczletet. \u2013 mik\u00f3 gy\u00fcn \u00e9rte?
- Estefele, ha mag\u00e1nak is j\u00f3.\u2013 Az \u00f6reg r\u00e1b\u00f3lintott, fiatalosan l\u00e9pett fel a kocsira.<\/p>\r\n

A fiatalabb f\u00e9rfi a morzsol\u00f3val dolgozott \u00e9ppen, \u00f6t\u00e9ves l\u00e1nya ser\u00e9nyen szedegette egy kos\u00e1rba a csutk\u00e1kat. Halva a feln\u0151ttek besz\u00e9d\u00e9t, m\u00e9g gyorsabban j\u00e1rt a kis keze. Ahogy v\u00e9gzett, m\u00e1r szaladt is, ahogy apr\u00f3 l\u00e1bai engedt\u00e9k a h\u00e1z fel\u00e9, miel\u0151bb elmondhassa n\u0151v\u00e9r\u00e9nek a j\u00f3 h\u00edrt.
- Juliska! Juliska!
- Haggy\u00e1 m\u00e1!
- Juliska!
- Haggy\u00e1! \u2013sz\u00f3lt r\u00e1 a nagyobb l\u00e1ny, aki a konyhaasztaln\u00e1l \u00fclt, el\u0151tte kinyitott k\u00f6nyv, f\u00fczet. -- nem m\u00f6het\u00f6k m\u00e9g! M\u00f6g k\u00f6 \u00edrni a leck\u00e9t! \u2013 de a kicsi nem t\u00e1g\u00edtott.
- Juliska! V\u00e1s\u00e1r l\u00f6ssz Izs\u00e1kon!
- T\u00e9 aztat hunnan tudod?- tette le a ceruz\u00e1t Juliska.
- P\u00e9t\u00f6r b\u00e1csi monta apuk\u00e1nak! A P\u00e9t\u00f6r b\u00e1csi! \u2013 m\u00e9g b\u00f3logatott is hozz\u00e1 a nyomat\u00e9k kedv\u00e9\u00e9rt,- Tudod a f\u00e9\u2019sz\u00f6m\u0171 P\u00e9t\u00f6r b\u00e1csi!
- Oszt, mik\u00f3 l\u00f6sz a v\u00e1s\u00e1r? \u2013 miel\u0151tt v\u00e1laszolhatott volna kintr\u0151l az apjuk kiab\u00e1lt
- Pannika! Haggyad a n\u00f6v\u00e9r\u00f6det tan\u00fani!- A kisl\u00e1ny az ajt\u00f3b\u00f3l fordult vissza, - gy\u00fcv\u0151 h\u00e9t\u00f6n- azt\u00e1n m\u00e1r szaladt is.<\/p>\r\n

A l\u00e1nyok anyja napsz\u00e1mb\u00f3l j\u00f6tt haza, let\u00e1masztotta a ker\u00e9kp\u00e1rj\u00e1t, f\u00e1radt kez\u00e9vel v\u00e9gig sim\u00edtott Pannika fej\u00e9n, aki alig tudta meg\u00e1llni, hogy meg ne k\u00e9rdezze, mennek e a v\u00e1s\u00e1rba.
- Itt v\u00f3tt az \u00f6reg P\u00e9t\u00f6r b\u00e1csi, - mondta a f\u00e9rfi, mik\u00f6zben a tragacsra k\u00f6t\u00f6zte fel a l\u00e1d\u00e1t, - v\u00f6ttem t\u00fclle h\u00e1rom malacot. Maj gy\u00fcv\u00f6k.- A kapub\u00f3l m\u00e9g visszasz\u00f3lt -, Van \u00f6reglebbencs, \u00f6gyet\u00f6k.<\/p>\r\n

Sietett, hogy m\u00e9g s\u00f6t\u00e9ted\u00e9s el\u0151tt haza \u00e9rjen. P\u00e9ter b\u00e1csi tany\u00e1ja az erd\u0151 alatt volt, legal\u00e1bb h\u00e1rom kilom\u00e9terre. Itt - ott puha homok volt a kocsi\u00faton, a taliga kereke m\u00e9lyen beles\u00fcppedt.<\/p>\r\n

Az \u00f6reg el\u00e9 j\u00f6tt. A diszn\u00f3\u00f3lba, tal\u00e1n harminc sz\u00e9p v\u00e1laszt\u00e1si malac szaladg\u00e1lt. Eg\u00e9szs\u00e9gesek voltak mind, l\u00e1tszott a farkuk \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ami beteg annak a farka l\u00f3g, nincs a h\u00e1t\u00e1ra kunkorodva, mint ezeknek. Alig tudott v\u00e1lasztani. \u00c9vek \u00f3ta az \u00f6regt\u0151l viszik a malacot m\u00e9g sosem volt baj vel\u00fck.
- Aztat a p\u00e1ntlik\u00e1st!- mutatott a sarokba egy fekete kismalacra, aminek a h\u00e1t\u00e1n teny\u00e9rnyi feh\u00e9r cs\u00edk futott a hasa al\u00e1.
- Ez kandzsi!
- Nem baj, majd a s\u00f3gor kiv\u00e1gja!- v\u00e1lasztott m\u00e9g egy p\u00e1ntlik\u00e1st, meg egy feh\u00e9ret. Az \u00f6reg mark\u00e1ba sz\u00e1molta a p\u00e9nzt, aki megnyalta h\u00fcvelyk ujj\u00e1t, majd gondosan \u00e1tsz\u00e1molta a bankjegyeket.<\/p>\r\n

Hazafel\u00e9 lassabban haladt, be is s\u00f6t\u00e9tedett mire haza \u00e9rt. A kisl\u00e1nyok m\u00e1r \u00e1gyban voltak, de nem aludtak.
- Juliska.- s\u00fagta a kicsi-. T\u00e9 szerinted, e\u2019visznek minket a v\u00e1s\u00e1rba? \u2013 Juliska nem v\u00e1laszolt, pedig szerette volna \u0151 is tudni. Pannika sz\u00e1ja leg\u00f6rb\u00fclt, de er\u0151t vett mag\u00e1n, nem s\u00edrt. A h\u00e1t\u00e1t n\u0151v\u00e9re h\u00e1t\u00e1hoz nyomta, elk\u00e9pzelte azt a sok sz\u00e9pet, ami egy v\u00e1s\u00e1rba lenni szokott.
A c\u00e9rn\u00e1ra felf\u0171z\u00f6tt m\u00e9zeskal\u00e1cs korongokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt l\u00e1ncot, amit legut\u00f3bb kaptak. Milyen sok\u00e1ig \u00e9rezni lehetett a h\u00e1zban az illat\u00e1t. Mindig csak egy-egy korongot vettek le r\u00f3la min\u00e9l tov\u00e1bb tartson. Azt\u00e1n m\u00e1r csak az illata maradt, k\u00e9s\u0151bb annak is csak az eml\u00e9ke. \u00c1lm\u00e1ban ott volt a v\u00e1s\u00e1ri forgatagban. Sok - sok aj\u00e1nd\u00e9kot kapott, hatalmas m\u00e9zeskal\u00e1cs sz\u00edvet, t\u00fck\u00f6r volt a k\u00f6zep\u00e9n. Alig b\u00edrta el.<\/p>\r\n

M\u00e1snap d\u00e9lut\u00e1n m\u00e1r nem b\u00edrta tov\u00e1bb, miut\u00e1n kisz\u00f3rta a kukoric\u00e1t a ty\u00fakoknak, oda \u00e1llt az apja el\u00e9, aki egy kasz\u00e1t kalap\u00e1lt.
- Apuka! M\u00f6gy\u00fcnk a v\u00e1s\u00e1rba mink is?
- Nincsen min\u00e9k\u00fcnk arra p\u00e9z\u00fcnk.- Pannika nem sz\u00f3lt semmit, elszaladt a h\u00e1z m\u00f6g\u00e9. Leguggolt, neki d\u0151lt a h\u00e1zfal\u00e1nak Az egyik macska mintha \u00e9rezte volna, hogy kisgazd\u00e1ja szomor\u00fa, oda d\u00f6rg\u00f6l\u0151dz\u00f6tt hozz\u00e1. A kisl\u00e1ny mag\u00e1hoz \u00f6lelte, folytak a k\u00f6nnyei - , Nincsen p\u00e9z\u00fcnk - panaszolta-, n\u00e9k\u00fcnk sosincsen p\u00e9z\u00fcnk!<\/p>\r\n

Aznap este a sz\u00fcl\u0151k sok\u00e1ig besz\u00e9lgettek. A f\u00e9rfit nem hagyta nyugodni Pannika csal\u00f3dott tekintet. Osztottak szoroztak, \u00e9s arra jutottak, kar\u00e1csonyra sem kaptak a l\u00e1nyok semmit, nagy \u00e9lm\u00e9ny lenne a v\u00e1s\u00e1r. Meg, ha szombaton elk\u00e9ri az asszony a heti napsz\u00e1mot, abb\u00f3l vehetn\u00e9nek v\u00e1s\u00e1rfi\u00e1t.<\/p>\r\n

Vas\u00e1rnap \u00e9rte a l\u00e1nyokat a meglepet\u00e9s. Kor\u00e1n keltett\u00e9k \u0151ket, az \u00fcnnepl\u0151 ruh\u00e1juk volt el\u0151k\u00e9sz\u00edtve. Kicsit ny\u0171g\u00f6ssel voltak, nem akar\u00f3dzott kib\u00fajni a meleg takar\u00f3 al\u00f3l. Ahogy meghallott\u00e1k a v\u00e1s\u00e1r sz\u00f3t, egyb\u0151l felugrottak. Sz\u00f6kd\u00e9cseltek, kiab\u00e1ltak \u00f6r\u00f6m\u00fckbe,
- M\u00f6gy\u00fcnk a v\u00e1s\u00e1rba! M\u00f6gy\u00fcnk a v\u00e1s\u00e1rba!- \u00e9nekelt\u00e9k.
A f\u00e9rfi testv\u00e9re lovas kocsival j\u00f6tt \u00e9rt\u00fck, mint mondta, hazafel\u00e9 m\u00e1r nem v\u00e1rja meg \u0151ket, mert csak addig marad, am\u00edg tal\u00e1l egy sz\u00e9p \u00fcsz\u0151t.<\/p>\r\n

M\u00e1r az is nagy \u00f6r\u00f6m volt a gyerekeknek, ha nagy n\u00e9ha a faluba jutottak. De a v\u00e1s\u00e1r az m\u00e1s. Arr\u00f3l hetekig lehet besz\u00e9lgetni. Ott azt\u00e1n milli\u00f3 csoda van. Legal\u00e1bbis egy \u00f6t, meg egy nyolc \u00e9ves kisl\u00e1nynak \u00c9s persze, mindenki kapott aj\u00e1nd\u00e9kot. Apa egy sz\u00e9p csontnyel\u0171 bicsk\u00e1t, anya egy piros babos kend\u0151t v\u00e1lasztott. A m\u00e9zeskal\u00e1csosn\u00e1l megkapt\u00e1k a m\u00e9zes f\u00fcz\u00e9rt, amit r\u00f6gt\u00f6n a nyakukba is akasztottak. B\u00fcszk\u00e9n viselt\u00e9k m\u00e9g hazafel\u00e9 az aut\u00f3buszon is. Szinte minden b\u00f3d\u00e9n\u00e1l meg\u00e1lltak. Volt ott minden. Sok-sok \u00e9dess\u00e9g, sz\u00e9p ruh\u00e1k, j\u00e1t\u00e9kok. A feln\u0151ttek sem maradtak l\u00e1tnival\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. Rengeteg sz\u00e9pen csillog\u00f3 szersz\u00e1m volt az egyik standon. Apuka ott is ragadt. Anyuka egy asztaln\u00e1l \u00e1llt meg ahol gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u00ednes anyagok voltak v\u00e9gsz\u00e1mra. Azt\u00e1n a gyerekek \u00e1lma a j\u00e1t\u00e9kok. F\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt kis talicska, kis aut\u00f3. Volt babakocsi, az is f\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6vetkez\u0151 s\u00e1torban bab\u00e1k voltak egyik oldalt a m\u00e1sikon k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le pl\u00fcss j\u00e1t\u00e9kok.<\/p>\r\n

Juliska egy sz\u00e9p hajas bab\u00e1t n\u00e9zegetett, amit ha hanyatt d\u00f6nt\u00f6ttek becsukta a szem\u00e9t. A maga nyolc \u00e9v\u00e9vel tudta az nagyon dr\u00e1ga lehet. Anya egy nagyon sz\u00e9p bab\u00e1t mutatott neki, ha szeretn\u00e9, megkapja. Igaz nem volt hajas, de alv\u00f3s igen.
- Enyim\u00e9? \u2013 \u00f6lelte mag\u00e1hoz.
A bab\u00e1kkal szemben macik \u00fcltek. Volt k\u00f6zt\u00fck fekete, a barna minden \u00e1rnyalata, m\u00e9g feh\u00e9r is. Pannika a sor k\u00f6zep\u00e9n \u00fcl\u0151re szegezte a tekintet\u00e9t. Ahogy a napf\u00e9nyben megcsillant a sz\u0151re, olyan volt mintha aranyb\u00f3l lenne. A kisl\u00e1ny a fekete gombszemekbe \u00e9rtelmet l\u00e1tott, k\u00e9r\u00e9st-, engem vegy\u00e9l meg.
Az \u00e1rus, fel\u00e9 ny\u00fajtotta, \u0151 meg legsz\u00edvesebben kikapta volna a kez\u00e9b\u0151l, hogy elfusson ak\u00e1r vil\u00e1gg\u00e1 is, nehogy elvegy\u00e9k t\u0151le.
- A kisj\u00e1nyoknak baba val\u00f3 Pannik\u00e1m. \u2013 hajolt le hozz\u00e1 az apja.
Hatalmas k\u00f6nnycsepp egyens\u00falyozott a kisl\u00e1ny szempill\u00e1j\u00e1n, ahogy a f\u00e9rfire n\u00e9zett, az megcs\u00f3v\u00e1lta ugyan a fej\u00e9t, de nem volt sz\u00edve nemet mondani. A kez\u00e9be adta az aranybarna sz\u00edn\u0171 mack\u00f3t. A k\u00f6nnycsepp v\u00e9gigfutott a kisl\u00e1ny arc\u00e1n, az \u00e1ll\u00e1n\u00e1l egy pillanatra meg\u00e1ll, \u00e9s leesett \u00e9ppen a maci gombszem\u00e9re, ami felcsillant, mintha megk\u00f6sz\u00f6nn\u00e9, hogy haza viszi.
Akkor, abban a pillanatban nem volt boldogabb gyermek a vil\u00e1gon, mint Pannika.<\/p>\r\n

Sok \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, egy borong\u00f3s t\u00e9li est\u00e9n, egy fiatalasszony pakol\u00e1szott a fiai szob\u00e1j\u00e1ba. Kez\u00e9be akadt egy pl\u00fcss maci. Egyik szeme hi\u00e1nyzott a f\u00fcle is l\u00f3gott, aranybarna sz\u0151re itt-ott megkopott. Elmosolyodott. Maga el\u0151tt l\u00e1tta \u00f6t\u00e9ves \u00e9nj\u00e9t, aki \u00fagy \u00f6leli a mack\u00f3t, bele is halt volna ha elveszik t\u0151le.<\/p>","type":"rich"}