<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>           Tűzmadár</provider_name><provider_url>https://kertitorpilla.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kathy Godhy</author_name><author_url>https://kertitorpilla.cafeblog.hu/author/kathygodhygmail-com/</author_url><title>Boldog karácsonyt!</title><html>&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nehezen, nyikorogva csukódót be, a nehéz hullámlemez ajtó.&lt;br /&gt; Visszanézett, ellenőrzésként, hogy elfújta – e, a gyertyát.&lt;br /&gt; Maga után húzta a kerekes bevásárlószatyrot, miközben arra gondolt, ha visszaér, meg kell javítani, me&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;rt lötyög az egyik kereke, egyszer még kiesik.&lt;br /&gt; Csönd vette körül, ilyenkor éjféltájt már nincsenek az emberek az utcán, mindenki behúzódik a jó meleg fészkébe.&lt;br /&gt; Egész este esett a hó, mostanra már csak, szitál.&lt;br /&gt; Hallgatta a lába alatt ropogó friss hó hangját, mint gyermekként, hátra fordult és nézte a lábnyomait.&lt;br /&gt; Hideg volt!&lt;br /&gt; Már bánta, hogy nem ment be a szállóra.&lt;br /&gt; Előző nap, amikor bent járt fürödni, szóltak nekik: aki tud, menjen be, mert nagy hideg jön. Néha ott ebédelt, jól esett a meleg étel, de nem szívesen volt a többi hajléktalannal.&lt;br /&gt; Nem mintha lenézte volna őket, hiszen ő is lecsúszott, hanem mert látszott a szemükben, hogy beletörődtek a sorsukba. Sokan, talán már arra sem emlékeznek, hogy valamikor másképpen éltek.&lt;br /&gt; Máskor, komótosan sétált, élvezte a friss levegőt, most fázósan össze húzva magát, sietett.&lt;br /&gt; A dzseki és a cipő, amíg kocsival járt elég volt, de most, vékonynak bizonyult.&lt;br /&gt; Napközben a vackára húzódott. Nem szívesen találkozott volna ismerőssel, de az idegenek előtt is szégyellte a helyzetét.&lt;br /&gt; Alig egy éve még volt lakása, felesége: a munkáját már régebben elvesztette.&lt;br /&gt; Most is, mint oly sokszor az utóbbi időben, sokat gondolt az apjára.&lt;br /&gt; - Nem jól tanítottál apa! Nem jól! - mondogatta magában.&lt;br /&gt; Talán tíz éves lehetett, amikor a nagy beszélgetések egyikén, feltette a kérdést.&lt;br /&gt; - Apa, mit jelent a becsület?&lt;br /&gt; A férfi hosszan ecsetelte.&lt;br /&gt; - A becsület, nem csak egy szó. A becsület, azt jelenti, nem hazudunk! Azt jelenti, hogy megvédjük a gyengéket, hogy kiállunk magunkért és másokért, és ha hibát követünk el vállaljuk a felelősséget a tetteinkért! A becsület azt jelenti, hogy elsősorban önmagunknak megfeleljünk! - és ő, nagyon jól megtanulta a leckét!&lt;br /&gt; Az iskolába, - ha nem volt kész a házi feladata,- nem sunyított mások mögött, hátha nem veszi észre a tanár, hanem felállt és megmondta.&lt;br /&gt; Más alkalommal, amikor társai unszolására összefirkálta a táblát, és letörölni már nem volt idő. A kérdésre, hogy ki írta a trágár szöveget, ő vállalta a beírást is, és jelentkezett.&lt;br /&gt; Később felnőtt életében is az apai tanítás szerint élt.&lt;br /&gt; Látta a munkahelyén, mások hogyan tudnak érvényesülni, mégsem tudta ráerőltetni magát arra, hogy áskálódjon, vagy éppen talpnyalóként viselkedjen.&lt;br /&gt; Magdi értékrendje is hasonló volt, a kapcsolatukat csak a gyermektelenség árnyékolta be.&lt;br /&gt; Eleinte albérletben laktak, később mivel az asszony közalkalmazott volt, tudtak kedvezményes hitelre lakást venni.&lt;br /&gt; Szerencsére nem érte utol őket a hitelesek csapdája.&lt;br /&gt; Magdi örökölt egyik nagynénjétől, abból kifizették a lakás fennmaradó részét.&lt;br /&gt; A bajok három éve kezdődtek, amikor a főnöke behívta az irodájába.&lt;br /&gt; Akkor ő arra gondolt, végre beért a sok éves munka gyümölcse és talán előléptetik.&lt;br /&gt; - Tudod Csabám egyre kevesebb a megrendelésünk, sajnos minket is elért a válság…-&lt;br /&gt; Ahogy hallgatta a férfit már tudta, nem lesz itt semmi előre lépés.&lt;br /&gt; Alvajáróként ment az asztalához a kérdéseket nem is hallotta, a legtöbb dolgot a szemetesbe dobta, úgysem lesz már szüksége rá.&lt;br /&gt; Magdi biztatta, nem lesz gond, mert gyorsan találni fog másik munkát.&lt;br /&gt; Segített az önéletrajzot is megírni.&lt;br /&gt; Ha hallott valamit már küldték is a pályázatot, de eredményt nem értek el.&lt;br /&gt; Volt ugyan állásinterjún, mégsem őt választották.&lt;br /&gt; Olyan hely is akadt, ahol harmincan is megjelentek egy munkára.&lt;br /&gt; A felesége a kocsi miatt is zsörtölődött, sokba kerül a fenntartása, így eladta.&lt;br /&gt; A kapott pénzt haza adta, néhány hónapig nyugalom volt.&lt;br /&gt; Aztán megkapta, hogy nem is akar dolgozni, csak élősködik.&lt;br /&gt; Ultimátumot kapott, vagy talál munkát egy hónapon belül, vagy el kell mennie.&lt;br /&gt; Két évig nem tudott elhelyezkedni, honnan akasszon le egy hónap alatt munkahelyet.&lt;br /&gt; A garázssor, ahol egyik ismerőse jóvoltából meghúzta magát, családi házak közelében épült,&lt;br /&gt; valamikor a hetvenes években, házgyári elemekből.&lt;br /&gt; Kicsit odébb kezdődtek a társasházak.&lt;br /&gt; Néhány kuka tetejét kinyitotta, de a magánházaknál ritkán talált használható dolgokat.&lt;br /&gt; Főleg élelmet keresett és üres üvegeket, amit éjszaka is nyitva tartó szupermarketben beváltott.&lt;br /&gt; Jól jött az a pár fillér, legalább néha tudott magának friss kiflit is venni.&lt;br /&gt; Elért az emeletes házakig. Itt konténerekbe gyűjtötték a szemetet, a legtöbbjén lakat volt.&lt;br /&gt; Már messziről látta fehéredni a nejlont, egy távolabbi kukán.&lt;br /&gt; Legszívesebben futott volna, nehogy valaki megelőzze, bár tudta, a legtöbb hajléktalan hajnalban, vagy a bátrabbak nappal indulnak beszerző körútra.&lt;br /&gt; Reszkető kézzel nyúlt a kincs után.&lt;br /&gt; Itt jó emberek laknak, máskor is talált már, így kitett kenyeret.&lt;br /&gt; A szatyor most igazi kincseket rejtett.&lt;br /&gt; Egy fél kilónyi kenyér, ahogy megérintette érezte, hogy friss, fóliába csomagolt kis darab kolbász, egy kockányi szalonna, két szelet kalács, és pár szem szaloncukor.&lt;br /&gt; Volt még egy darab papír is benne ” Boldog karácsonyt „volt ráírva.&lt;br /&gt; Könnybe lábadt a szeme!&lt;br /&gt; Szíve szerint, nekiállt volna itt lakmározni, mégsem tette meg.&lt;br /&gt; Most nem ment tovább, csorgó nyállal sietett haza.&lt;br /&gt; Szerencséje volt, mert amikor a felesége kiadta az útját, először barátoknál húzta meg magát.&lt;br /&gt; Nem talált munkát, nem élősködhetett másokon.&lt;br /&gt; Magdi vágta a fejéhez, amikor már a sokadik állásra beadott pályázatát utasították el, vagy válaszra sem méltatták, hogy élősködő.&lt;br /&gt; Akkor ajánlotta fel egyik ismerőse a használaton kívüli garázst, mégsem az utcán kell éjszakáznia.&lt;br /&gt; Régi bútorokat tároltak itt, volt egy fotel, aminek hiányzott az egyik lába, köveket tett alá, hogy ne billegjen. A kanapé huzatja is viseltes volt, de lehetett aludni rajta.&lt;br /&gt; Hideg éjszakákon arra gondolt, lehetett volna nagylelkű a felesége, néhány takarót adhatott volna. Most megterített magának, újságpapír volt az abrosza.&lt;br /&gt; Szépen kitette egymás mellé a kapott finomságokat.&lt;br /&gt; Vágott egy szelet kenyeret egy falat kolbászt, sokáig forgatta a szájában, élvezte a régen nem kóstolt ízeket. Megint egy falat kenyér, egy kis szalonna, már majdnem bekapta, de inkább kettévágta, mert ekkora falatokkal gyorsan elfogyna. A sütemény ízéről az édesanyja jutott eszébe, ha tudná hova jutott a fia, megszakadna a szíve.&lt;br /&gt; Utoljára októberben járt otthon, feláldozta az útiköltségre azt a kevés pénzt, amit segélyként kapott. Minden héten bement a szállóra megfürödni, a mosást már nehezebben tudta megoldani. Mindig volt egy váltás tiszta ruhája, mert bízott benne, hogy sikerül állást találnia. Akkor azt mondta, a kocsija szervizben van.&lt;br /&gt; Magdit nem hiányolták, mert sűrűn ment egyedül.&lt;br /&gt; A munkájáról azt mondta, másra-többre vágyik, és most van állásváltoztatás alatt.&lt;br /&gt; Nem érezte hazugságnak, csak nem mondta el a teljes igazságot.&lt;br /&gt; Szokásához híven, felpakolták hazaival, egy darabig nem is volt gondja az élelemre.&lt;br /&gt; A lakoma megkoronázására elővette a fél üveg bort, amit még novemberben vett.&lt;br /&gt; Amikor kijött az üzletből, lelkiismeret furdalása lett, mert erre költi azt a kevés pénzt, amit kap.&lt;br /&gt; Néha irigyelte azokat, akik eszméletlenségig tudták inni magukat, mert addig sem fáj az élet.&lt;br /&gt; Érezte, ahogyan felmelegíti a bensőjét az alkohol, jól esett volna még egy pohárral, de mégis megállta, és gondosan bedugaszolta az üveget.&lt;br /&gt; Ő nem fog itt ragadni ebbe a posványban, igenis neki sikerülni fog felemelkedni.&lt;br /&gt; Magára húzta a takarót, de így is vacogott a foga.&lt;br /&gt; Egy idő után már nem érezte a hideget, lelki szemei előtt szép napsütéses virágos rét jelent meg. A teste súlytalan lett, és mint a pillangó, lágyan suhant a rét fölött.&lt;br /&gt; Tavasszal találták meg, amikor a garázstulajdonosa a kerti szerszámokért ment.&lt;br /&gt; Az asztalon még ott volt a gondosan becsomagolt kolbász, szalonna, néhány szem szaloncukor és ott volt a papír is, amire rá volt írva.&lt;br /&gt; „Boldog Karácsonyt!&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>