1.0 Tűzmadárhttps://kertitorpilla.cafeblog.huKathy Godhyhttps://kertitorpilla.cafeblog.hu/author/kathygodhygmail-com/<p><a href="https://kertitorpilla.cafeblog.hu/files/2014/12/cropped-420948_152010898249764_1072938527_n.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-19" src="https://kertitorpilla.cafeblog.hu/files/2014/12/cropped-420948_152010898249764_1072938527_n.jpg" alt="cropped-420948_152010898249764_1072938527_n.jpg" width="261" height="121" /></a></p> <p> </p> <p>A konyha pultnál állt, gyakorlott mozdulatokkal snidlinget és petrezselyemzöldet aprított.<br />A serpenyőben kevés olajon hagyma pirult, kistányéron egy felkarikázott virsli, egy kis kupac reszelt sajt, egy másik tányérban leütött tojás kicsit összekeverve, várta a sorsát.<br />Mindig korán reggelizett.<br />Magas termete miatt a vállát kicsit előre kellet döntenie, hátán megfeszültek az izmok. Nem volt egy sportember, csak odafigyelt magára. Most, csak egy fekete alsónadrág volt rajta, még papucsot sem húzott.<br />Tulajdonképpen ma ünnepelhetne is!<br />Éppen tíz éve döntött úgy, az anyja legnagyobb fájdalmára, hogy a saját lábára áll.<br />Az asszony soha nem titkolta, kislányt szeretett volna harmadiknak is. Két nővére már kiskamasz volt, amikor megszületett. <br />Szabolcs! Milyen idétlen név!<br />Ha lány lenne Szabinának nevezte volna el, de így Szabolcs lett, akit lehet Szabinak becézni. <br />Szerencsére az anyján kívül senki nem szólította így, még a nővérei sem. Már az óvodában is Szabolcs volt. Ott is tudták a Szabi az lánynév.<br />Mint a Mama kedvence sokat volt a konyhában, szerette is, mert mindig volt valami finom falat a számára.<br />Sokszor kunyerált el dolgokat, amikből ő maga állított össze valami ehetőt, rendszerint sikerrel.<br />Vendéglátó ipari szakközépiskolát végzett, pincér lett, mert abban az évben nem indítottak szakács osztályt.<br />Csak pár hétig dolgozott a szakmájában, mert a tulaj nem díjazta, hogy több időt töltött a konyhán, mint a vendégek között. Nem is bánta, mert nehezen viselte némely vendég arroganciáját.<br />Katonaság után döntött az önálló élet mellett. Egy bevásárlóközpontban dolgozott, egyik kollégájával béreltek egy lakást. Nem tudta ettől eltántorítani semennyi sírás-rívás. Nagyon szerette a szüleit, de nehezen viselte azt a fajta gondoskodást, amit kapott, szinte fuldoklott benne.<br />Kellett kis idő arra, hogy megenyhüljenek iránta, hogy elfogadják, ahogy fogalmaztak, az árulását.<br />Néhány éve, egyik volt osztálytársával futott össze, aki felvetette miért nem megy dolgozni hozzájuk, éppen van üresedés.<br />Azóta dolgozott a használt autókereskedésben. Mint minden férfi szeretett vezetni, de annyira nem volt oda a kocsikért, hogy éjjel nappal velük legyen.<br />Amúgy is az álma az volt, szakács legyen.<br />Ez a nap nem csak az évforduló miatt volt különleges!<br />Ma megy először dolgozni az új helyre. <br />Egy percig sem habozott beadni a jelentkezését, amikor meghallotta, van felvétel egy most nyíló étteremben, ahol nem a papír a fontos, hanem a tudás. Két napja ment rá a próba munkára.<br />De nem csak a munka volt, ami miatt így feldobódott!<br />Karola, a pultos lány nagy barna szemeit látta maga előtt, ahogy ráemeli, a kis pír az arcán olyan kislányos bájt adott neki.<br />Néhány nő már megfordult az életében. Annával megpróbálták az együtt élést is, ami már a kezdeteknél kudarcra volt ítélve. A lány még ment volna szórakozni, ő viszont már szívesebben töltötte az idejét otthon, sajnálta is az elszórakozott pénzt.<br />Mindent megkapott a szüleitől, de volt is ára! Elvárták a jó jegyeket, azt, hogy a saját dolgait tartsa rendben, a házkörül is voltak feladatai. Arra nevelték, hogy mindenért meg kell dolgozni, így meg is becsülte a keresetét.<br />Amíg a barátai két-három helyen dolgoztak, hitelt hitel hátára vették fel, hogy mihamarabb meglegyen a kocsi lakás, addig Ő, azt osztotta be, amit az autókereskedésben keresett. Bőven elég volt a garzon bérletére, amit már egyedül tartott fenn, egy húsz éves kisautóra is összerakta a pénzt. <br />Szórakozás helyett szívesebben ment kirándulni, rendszerint kerékpárral vette nyakába a világot, Anna viszont azt szerette, ha egy hangos zenétől dübörgő szórakozóhelyen idétlenkedhet a barátnőkkel.<br />Reggeli után sokáig tusolt, a szokásosnál nagyobb gondot fordított a borotválkozásra is. Ahogy a tenyerébe öntött arcszeszt az arcára kente, Karola jutott eszébe. Vajon milyen lehet megérinteni a bőrét. Gondolataiban, puha, bársonyos érintése volt.<br />Ahogy kiszállt a kocsiból egy percig nézte az új munkahelyének bejáratát. Csak egy óra múlva nyitnak, addig elő kell készítenie mindent, hogy a vendégeknek ne keljen sokat várniuk az ételre.<br />Mintha haza érkezett volna, úgy vette birtokba új birodalmát.<br />Amikor Karola beköszönt, éppen egy darab húst trancsírozott, pedig szívesen oda ment volna hozzá megcsókolni legalább csak az arcát. A lány a többiekhez hasonlóan fehér blúzt, combközépig érő fekete szoknyát viselt, mert ugye ételt és italt árulunk, nem lányokat, ezt a tulaj mondta. Olyan elegáns volt, még az a kis anyajegy is jól állt neki a szája fölött.<br />Aztán elveszett a munkában!<br />Zárás után mire mindent rendbe tettek, a lány már elment.<br />Álmában is vele volt! Hallotta mély búgó hangját, csengő nevetését.<br />Egy hét kellett ahhoz, hogy már ne vesszen el a rendelések között, akkorára már tudta mikor jön vacsorázni a lány, addig egyik pincér váltotta fel.<br />Különös gonddal készítette a neki szánt ételt, a legjobb tudását adta a tálalásnak.<br />Most vagy soha, gondolta. Ma randira fogja hívni, azok a szemek nem mondhatnak nemet!<br />Türelmetlenségében kilesett a pult felé, de Karola nem volt ott. <br />- Kint van Zolival! –Válaszolta a kérdésére az egyik lány.<br /> Az nem lehet! Miféle Zoliról beszél ez? Kíváncsisága erősebb volt a jólneveltségnél.<br />Bárcsak ne tette volna! Miért nem tudta megvárni, amíg bejön a vacsorájáért?<br />Karola az üzlet előtt állt, szorosan összebújva egy férfival. Csókolóztak!<br />Hogy merészeli!<br />Már majdnem odaugrott szétválasztani őket, de időben észbe kapott.<br />Vert seregként ment vissza a konyhába.<br />Karolának szánt ételt bedobta a szemetesbe.<br />Dühös volt magára, amiért így belelovalta magát egy nem létező kapcsolatba. Mert úgy gondolt a lányra mióta meglátta mintha hozzá tartozna.<br /> Aznap éjjel életében először leitta magát.<br />Másnaposan alig bírt dolgozni, szégyellte is magát a gyengesége miatt.<br />Egy ideig kerülte a lányt, aztán végre észrevette Verát, aki mindig epekedve nézett rá.<br />Megismerte végre az igazi szerelmet! <br /> Karola pedig az maradt, ami volt! Egy szép álom!</p>rich