Tűzmadár

Ezt a gyereket nem adom vissza / 2 /

A nyolcvanas években épültek ehhez hasonló sorházak, mint ami előtt meg állunk. Gondozott előkertet, derékig érő léckerítés választja el az utcától. Csengőt nem találunk, a kapu nyitva van, felmegyünk a két lépcsőfokon, bekopogunk. Semmi válasz. Az újabb kopogásra sem reagál senki, már a kapunál vagyunk, mikor kulcszörgést hallunk a ház felől. Vékony, ősz hajú nő… Tovább »

Ezt a gyereket nem adom vissza / részlet egy készülő regényből.

  Miközben körbe futom a lakást, megtorpanok az előszoba tükörnél. Beletúrok rövidre vágott gesztenyeszínű hajamba, tekintetem végig fut a tükörképemen. Fehér pántos toppot viselek, fekete rugalmas anyagból készült combközépig érő szoknyát, a lábamra gladiátor szandált húztam. A nyitott ajtón rálátok az udvarban álló kocsira. Tamás karba font kézzel támaszkodik hozzá. Egy pillanatra rajta felejtem a… Tovább »

Álarc mögött

  Tamás rettenetesen fáradt volt. Nem is emlékezett már mikor aludta át utoljára az éjszakát. Az iskolában majd leragadt a szeme. A művészettörténeti órát kifejezetten utálta, pedig szerette a festészetet, csak azt nem, hogy mások határozzák, meg mit lásson bele egy képbe. – Kozma Tamás—hallotta a nevét – te mit csinálsz gyerekem? Nem itt kéne… Tovább »

Lebegés

Tizenhat éves voltam, a szüleim szeme fénye, a büszkesége. Kitűnő tanuló. Az volt az első este, amikor apám úgy engedett el, hogy nem kellett időre haza mennem. Nagyon büszke voltam magamra, hogy ennyire megbízik bennem. Egyik osztálytársam születésnapjára mentem. Házi buli volt. Az anyja csak azt kérte ne döntsük össze a házat. Majdnem az egész… Tovább »

Boldog új évet

  Minden kedves látogatómnak, olvasómnak, egészségben gazdag, békés, boldog új évet kívánok. Ez az a nap amikor számot vetünk az előző év eseményeivel, örömeivel, kudarcaival. Ezen a napon tesszük meg a fogadalmainkat, mit fogunk az idei évben másként tenni. Elhangzanak olyan ígéretek is amiről tudjuk, úgysem tartjuk be. Kívánom mindannyiunknak, hogy ez az év hozzon… Tovább »

Elkéstél

Anna, felállt a fodrász székéből, kicsit közelebb hajolt a tükörhöz, meg érintette a haját, olyan mozdulattal, amiből látszott tetszik az eredmény. Mosolyogva fizetett, majd kellemes ünnepeket kívánva, indult el. Alig pár nap van még karácsonyig, és ő, még ajándékot sem vett. A bevásárló központ harmadik emeletére sietett, ott látta azt a könyvet, amit egy utazó… Tovább »

Könyv ajánló : Lélekbörtön

    Nagy örömömre szolgál, hogy végre bemutathatom a könyvem, ami a Publio kiadó gondozásában jelent meg, Lélekbörtön címmel.   “Clara sikeres, fiatal nő, boldog házasságban él, gyermeket vár. A férje tragikus halála sokként éri, kicsúszik lába alól a talaj. Meg sem próbál kapaszkodni, egyre mélyebbre süllyed, egyetlen utat ismer, a menekülés útját. Menekül az… Tovább »

Lenke néni

Megint reggel van, alig aludtam valamit. Igaz napközben is szoktam szundítani, és ha összeadjuk, akkor kijön a napi nyolc, kilenc óra alvás, vagy még több is. Óvatosan tapogatok az éjjeliszekrényen, nehogy leverjem a szemüvegem, mert akkor megint le kell térdelnem, hogy megtaláljam. Kicsit kitisztul a világ előttem, ahogy az orromra biggyesztem az okulárét.Az oldalamra fordulok,… Tovább »

Bandik

Bandik Bár egyedül vagyok a lakásban, behúzódom a fürdőszobába, még az ajtót is bezárom. Magam előtt is szégyellem a sírási rohamaim. Hiába gondolkodom, nem tudok rájönni, mit rontottam el, hogy most darabokra hullik a szépen felépített, boldognak hitt életem. – Anya! A lányom szokásához híven nagy robajjal vonul be a lakásba, a táskája puffanva ér… Tovább »

Sárga rózsa

Amikor Niki lányom úgy döntött, hogy jelentkezik egy angliai egyetemre, és fel is vették, nem a nagy semmibe indult el, mert egyik gyerekkori barátnőm,Viola már húsz éve kint él. Ha itthon van, ha másra nem is de egy kávéra össze futunk valahol. Őt kértem meg, hogy segítsen Nikinek a beilleszkedésben. Félév múlva már különlakott Niki,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!